Hívj minket,vagy írj nekünk: +36-70-324-1851 admin@almodozok.eu

Ha összetörik a szív-Fekete szív 1. leírása:

Letícia Hartmann vagyok, ez az én keserédes történetem.

Nem, nem egy Hamupipőke-történet. A főhős nem a szőke herceg, és a főhősnő sem éppen hercegnő. Egy haldokló és egy éhező egymásra találásának különleges története.
Ugye tudod, mi történik akkor, amikor beleszeretsz egy rosszfiúba?
Összetöri a szíved.
Ezután sosem leszel már ép, csak egyik szörnyű napról élsz a másikra, a magány lesz a leghűségesebb társad, és a szíved darabjai olyan élesre formálódnak az idő múlásával, hogy minden egyes lélegzetvételnél beléd fúródnak, hogy érezd a fájdalmat.
Azt a fájdalmat, amely elválaszthatatlanul ragaszkodik hozzád.
Rád tekeredik, mint egy anakonda az áldozatára, és addig szorít, amíg össze nem roppansz a nyomása alatt.
Sokszor felteszem magamnak a kérdést: Vajon az én történetem is úgy fog véget érni, mint a legtöbb tündérmese?
Boldogan élek, amíg meg nem halok?
Előjegyezhető!
Várható megjelenés: 2022.11.10.
Az összetört szívek vallomása-Fekete szív 2. leírása:
365 nap elég ahhoz, hogy az orvosok kigyógyítsanak önmagamból?
Képesek arra, hogy megváltoztassák az elmémet?
Képesek arra, hogy kivezessenek a magam alkotta labirintusból, vagy a hátralevő életemet abban az útvesztőben, tudatlanul kell leélnem?
Azóta is bennem kavarognak megválaszolatlanul a kérdések…
Már találkozhattál a történetemmel, amelyben az én szememen keresztül láttad az életemet, érezted a fájdalmamat, a szomorúságomat, a szerelmemet.
Azóta ismét eltelt egy kemény év. 365 nap.
Újabb egy év az életemből, amit gyógyulásra szántam.
Az utolsó kezelés után egy dologban biztos voltam: nem szeretnék többé abban a gödörben vergődni, ahova kerültem.
És hogy mit sikerült azóta elérnem?
Tarts velem, és tudd meg az igazat!
Még a legreményvesztett helyzetben is kisüt a nap.
De ugye tudod, hogy táncolnod kell az esőben, hogy lásd a szivárvány csodás színeit?
Viharban táncoltam, bőrig áztam. A szívem tavaszi szélben boldogan lüktetett, addig, amíg… olyan dolgok nem történtek, melyekre még én sem voltam felkészülve.

Prológus

Lexie

 

Apa ismét részeg. Mocskos bűze szétterjed a lakásban, hányingerem van tőle. A szobámban rejtőzöm el előle, annak reményében, hogy elalszik. Éktelen csörömpölés szűrődik be a csukott ajtó mögül, hallom, ahogy tányérok és poharak törnek darabokra a repedezett padlón. Dühe csillapíthatatlan. Többre szomjazik.

– Gyere ide, Lexie! – kiabálja, és egy ütést mér az asztalra. Érzem a vékony falon keresztül a bútor rezgését.

Félek, félek kimenni a szobából. Tudom, azzal, hogy nem engedelmeskedem az akaratának, csak még jobban magamra haragítom. A kezemben tartott könyvet a paplan alá csúsztatom, amikor meghallom dübörögni a padlót a léptei alatt.

Felém tart!

Első fejezet

Meredith

 

A borostyánszínű folyadék lassan csordogál le a torkomon. Förtelmes ízét csak becsukott szemmel vagyok képes elviselni. Nem szeretem a whiskyt. Ha alkoholt kell választanom, általában a sör mellett döntök, de ma szükségem van erre az ellazulásra, erre a kábulatra, amit nyújtani tud ez az elegáns ital.

– Még mindig nem hiszem el, hogy megtettem.

Lassan kiürítem a harmadik poharamat is. Az arcizmaim még most sem tudják figyelmen kívül hagyni, hogy mit folyatok le a torkomon. Mérget, tisztán!

– Már rég meg kellett volna tenned, szívem – mondja Jean fancsali arccal, miközben beleharap a citromba.

– Három év után elváltam.

Eddig a percig még nem volt bátorságom hangosan is kimondani.

Folyékony vakmerőség!

Ha összetörik a szív-Fekete szív 1.

Előszó

Cole

A hegek nem csak kívülről hagytak rajtam nyomot, hanem belülről is. Sebzett voltam. Egy haldokló, éhező lélek, aki csak akkor érezte magát igazán élőnek, amikor megízlelte a legmérgezőbb tiltott gyümölcsöt.

Az életem kölyökként egyenlő volt a szarral, amit egy könnyed mozdulattal, lelkiismeret-furdalás nélkül lehúzol a vécén. Egy sajnálatra méltó, jelentéktelen, koszos kis senki voltam, aki az alkoholista, egyben szadista apjával lakott Nyugat-Virginiában, az Ohio-folyó mentén található kicsi településen, Friendly erdejében. Távol, kirekesztve a társadalomból. 

Álmodj velünk!

“A regény nem annyi, amennyit az író beleépített. Az is benne van, amit az olvasó talál meg benne.”

(Félicien Marceau)